– Nem kell megriadni a művészetterápiás csoportfoglalkozások hallatán. A részvételhez nincs szükség különleges rajztudásra vagy a művészetekben való jártasságra. Nem azt minősítjük, elég szép, vagy sikeres lett-e egy alkotás. A művészet ebben az esetben eszköz ahhoz, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz és egymáshoz – mondta a művészetterapeuta. – Mindez könnyít a lelkünkön is; a művészet kiemel a mindennapok forgatagából, az együtt töltött idő egyfajta ”ünneppé” lesz. Ugyanakkor a csoportkohéziónak is fontos szerepe van ebben a folyamatban, kialakul egy zárt közeg, bizalmi légkör, amely a közös tevékenység során gyógyító, helyreállító hatással bír.

– Hogy zajlik egy-egy foglalkozás?

– Ez egy kreatív módszer, ezért sokféle eszközt használunk. Az alkotásokban maximálisan érvényesülhet az egyéni szabadság, s egy-egy elkészült művet közösen értelmezünk. Az alkotófolyamat őszinte önkifejezés, az alkotások tükrözik alkotójuk lelkét, működésmódját, így az önismeret értékes eszközévé válnak. Szimbolikus formában rengeteg információt tartalmaznak, mégis meghagyva annak lehetőségét, hogy az egyén egyszerre annyit értelmezzen és értsen meg belőle, amennyit az adott pillanatban befogadni képes. Sokszor címet adunk az alkotásoknak, ami tömör esszenciája annak, mit látunk a különböző technikával született képen, szobrocskában. Megfogalmazzuk érzéseinket, megtapasztalásainkat akár saját, akár mások műveiről, amelyek fontos visszajelzések egymásról egymásnak. Amikor egy csoport egy hosszabb összefüggő folyamaton megy át együtt, a végén kiterítjük a teremben az összes alkotást, amit addig készítettünk. Így még izgalmasabb a rálátás önmagunkra és a többiekre. Kirajzolódnak a személyiség jellemző vonásai, az egymás közötti különbözőségek, és sokszor tetten érhető a fejlődés, a változás, hogy valahonnan valahová eljutottunk a lelki folyamatban.

„…a művészet kiemel a mindennapok forgatagából, az együtt töltött idő egyfajta ”ünneppé” lesz.”

– Nyilván a társművészetek is bevonhatók az eredményes csoportterápiába…

– Én alapvetően képzőművészeti terápiával foglalkozom, de a zene, a líra vagy a próza ugyanúgy része e komplex módszernek.

– Kiket szólítotok meg?

– Mindazokat, akik nem zárkóznak el az alkotás, a kreativitás elől, és azokat is bátorítom, akik nem tartják magukat különösebb tehetségnek, de nyitottak egy önismereti kalandra egy számukra új módszerrel.

– Miért fontos, hogy az Irgalmasság Házában is elérhető legyen ez a szolgálat?

– Úgy érzem, hogy a mindennapokban egyre inkább felgyorsult az élet, a fókuszunk szétszóródik, önmagunkra nem jut idő, hogy megálljunk, kicsit befelé figyeljünk, intenzívebben foglalkozzunk istenkapcsolatunkkal. Ez a módszer erre kiváló. Fiataloknak és régebb óta fiatalabbaknak egyaránt.