Annyiféleképpen lehet imádkozni - de hogy létezik erre egy önálló intézmény is, ráadásul olyan, amelyik országhatárokon ível át? Ki gondolta volna… Hát mi! 🙂
Talán éppen ezért telt meg élettel az Irgalmasság Háza június 12-14. között, amikor otthont adtunk a Dávid Sátra képzésnek. Azokat vártuk, akik közelebbről szerettek volna megismerkedni az Imádság Háza víziójával és működésével, a hétvégét pedig Mărgulescu Cotiso, a Marosvásárhelyi Imádság Háza vezetője tartotta három kollégájával.
És bár sokféle háttérrel, sokféle élettörténettel érkeztünk, egy közös vágy hozott ide mindannyiunkat: hogy megismerjük, milyen módszerrel lehet egységben és folyamatosan imádkozni. A képzés szíve pedig egy egyszerű, mégis átformáló felismerés volt, hogy az életünk maga Isten dicsőítése, és ezt nem egyedül, hanem közösségben, a felekezetek határain átnyúlva élhetjük meg igazán.
Valljuk be: az „imádság” szó hallatán sokaknak a csendes, kicsit ünnepélyes, néha pedig unalmas pillanatok jutnak eszébe. Mi viszont valami egészen mást szerettünk volna megmutatni (és hiszünk benne, hogy sikerült is). A hétvége egyik célja az volt, hogy az Imádság Házát ne száraz fogalomként, hanem élő, működő közösségként ismerjék meg a jelenlevők. Mert amúgy tényleg az: egy hely, ahol a különböző felekezetekből érkező hívők egyszerre, mégis egységben tudnak imádkozni – fókuszáltan, de kreatívan, énekelve, dicsőítve.
Mindez hogyan lehetséges? Pénteken, ahogy megtelt a nagyterem és felcsendült az első dicsőítés, majd a tanítások, a közös vacsorák és a késő estig nyúló beszélgetések mind ugyanazt súgták: itt valami nagyon is eleven dolog történik.
A hétvége zárásakor megkérdeztük a résztvevőket, mit visznek haza. Nehéz volt egyetlen szóba sűríteni, de a válaszokból ugyanaz a felismerés köszönt vissza: ha az ember csak egy kicsit is megismeri Jézust, nem tud mást tenni, csak imádni őt.
A Dávid Sátra véget ért – de valami igazából csak most kezdődik! Az év során több alkalommal is várunk mindenkit, aki szeretne mélyebben belelépni az imádság és a dicsőítés világába. 2026. szeptember 25-i hétvégén zászlós dicsőítő alkalmat tartunk Prazsák Csilla és László, a Budapesti Imádság Háza szolgálóinak vezetésével, 2026. október 15-i hétvégén pedig egy dicsőítő vezető képzés következik Kovács Frigyes, a kecskeméti Imádság Háza vezetőjének szolgálatával. (A dátumok egyelőre tájékoztató jellegűek.)
Szóval ha eddig azt hitted, hogy az imádság csak csendes és ünnepélyes dolog lehet, gyere el, és hagyd, hogy meglepjünk. Mert ahogy ezen a hétvégén is megtapasztaltuk: az imádság akkor a legszebb, amikor együtt, közösségben éljük meg.
Szerző: Péter Sára
Fotó: Kovács András Bernát