A lelkésznő 2015 óta szervezi és látja el kollégáival és önkéntesekkel a kórház lelkigondozói szolgálatát, melynek fő formája a betegek látogatása, lelkigondozása, de a munkatársak és a hozzátartozók felé is nyitnak, hogy minél többen megismerjék Jézus Krisztus örömhírét. Az egyházi ünnepek előtérbe helyezésével a vallási élet kialakítása is egyik fő feladatuk a modern, ökumenikus kórházi kápolnában. 2016-ban egy kórházi kórust alapított, amelynek azóta tagja és koordinátora.

– Ki szólított meg az Irgalmasság Házából?

– Edit nővéren keresztül kerültem ide, mégpedig azért, mert szeretnénk egy Bálint-csoportot indítani, s remélem, hogy a városban is ismert és kedvelt lesz majd.

– Kiknek szól a Bálint-csoport?

– Olyan szakembereknek, akik napi szinten kliensekkel találkoznak a különféle segítő szakmákban. Remek hasznát vehetik például a pedagógusok, az orvosok, az ápolók, de akár a tűzoltók és a rendőrök is. Mindenki, aki megoldandó konfliktushelyzetekkel szembesül, így a szociális szférában dolgozókra is számítunk.  Esetmegbeszélő csoportról van szó, amely segít egy-egy elakadásnál, amikor kevésnek bizonyul az eszköztár, s úgy érezzük, megálltunk, nem tudjuk, merre vezet a további út. Közösen feldolgozzuk az esetet, ami segít továbbgondolni, más szempontból látni a helyzetet az esethozónak.

„A keresztény-keresztyén gondolkodásmód mindannyiunkat építi.”

– Ez egy csoportos szupervízió?

– Esetfeldolgozó csoportnak nevezném, amely Bálint Mihály orvos, pszichoanalitikus nevéhez kötődik, aki a múlt században dolgozta ki ezt a módszert.

– Egy-egy esetfeldolgozásnak mi a menete?

– A csoport általában 10-12 fővel működik, és 1-1,5 óra áll rendelkezésre. Az esethozó beszámol arról, mi történt a kliensével, természetesen megőrizve az anonimitást. Lehet feltenni tisztázó kérdéseket, majd ezt követően az esethozó háttérbe húzódik, mint megfigyelő. A csoport tagjai pedig feldolgozzák az esetet, bevetve fantáziájukat, nem titkolva érzéseiket, hiszen minden érzés arról szól, ami az adott eset kapcsán leképződik bennünk. Amikor végeztünk, az esethozó megosztja velünk, hogy benne milyen érzések fogalmazódtak meg.

– Egy ülésben csak egy eset kerül terítékre?

– lgen, de ez elég, mivel nemcsak szavakkal, hanem érzelmeinkkel is dolgozunk, s elég megterhelő lehet.

– Miért fontos, hogy éppen az Irgalmasság Háza tevékenységi körei között kapott helyet?

– Az Irgalmasság Háza intézményként működik, s benne új szín lehet a Bálint-csoport, mely nem egy ismert technika. A másik jelentős szempont pedig az, hogy keresztény közegben zajlik, jóllehet az esetfeldolgozás nem kifejezetten keresztény alapokon nyugszik, de meggyőződésem: a keresztény-keresztyén gondolkodásmód mindannyiunkat építi.