Munkatársaink
Szeifertné Győrfy Zsófia
Közösségépítés szolgálatvezetője, coach
Szeretnénk behívni a házba az embereket és megmutatni, azokat a kincseket, melyekkel itt gyarapodhatnak. Fontos számunkra, hogy jelenlétükkel, személyükkel ők is gazdagítsák az Irgalmasság Házát.
Célunk, hogy különféle programokon keresztül értéket adjunk akár információ, akár élmény formájában, melyeket az emberek itt közösségben, másokkal együtt tapasztalhatnak meg.
Olyan programokat, képzéseket szervezünk, melyek egyéni és társadalmi szinten is segítik az életben való eligazodást, és funkcionális támaszt, útmutatást adnak a hétköznapi küzdelmekhez.
A házban teret adunk a különböző testi vagy szellemi fogyatékkal élők közösségeinek is, és fontosnak tartjuk, hogy idővel minden korosztályhoz eljussunk és olyan programokat kínáljuk, amik érdekesek számukra és amelyeken szívesen részt vesznek, valamint illeszkednek az életkori sajátosságaikhoz.
Dr. Matykóné Szántó Mária
Csoportvezető, Alzheimer Café és Idősek Klubja
Dr. Matykóné Szántó Mária vagyok. Feleség, édesanya, nagymama, akolita .
Az életemet az emberek szolgálatába állítottam egészségügyi és szociális szférában. Boldog vagyok, hogy felkérést kaptam püspök atyától az Alzheimer Café és az Idősek Klubja vezetésére. Szívből remélem , hogy a 45 évnyi tudásom, tapasztalatom, a Jóisten segítségével a lehető legtöbbet tudja nyújtani az érdeklődőknek .
Szeretettel várok mindenkit!
Dr. Matykó Árpád
Csoportvezető, Alzheimer Café és Idősek Klubja
Dr. Matykó Árpád vagyok. Közel negyven éven át betegek gyógyításával foglalkoztam -mindvégig hitvesemmel együtt –
kórházban mint intenzív terápiás orvos, majd háziorvos voltam. Három gyermekünk és öt unokánk van. Tizenhat évvel ezelőtt szenteltek római katolikus diakónussá az újabb elhívás megerősítéseképpen.
Az Irgalmasság Házában ránk váró feladataink, mind az Alzheimer Café, mind az Idősek Klubja indítása, vezetése számunkra megtisztelő megbízás, hiszen a beteg emberek és hozzátartozóik segítése, gondozása, és az idős emberek támogatása egy jobb életminőség érdekében egész eddigi életünket meghatározó hivatás volt. Várakozással tekintek az új kihívás elé.
Dr. Brigovácz Éva
Segítő munkatárs, Alzheimer Café
1980-ban végeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. A végzést követően a Kaposi Mór Oktató Kórház Mozgásszervi rehabilitációs osztályon kezdtem dolgozni. Hálás voltam a Gondviselésnek, mivel ezen az osztályon különösen fontos volt a szigorúan vett orvosi tevékenységen túl a betegek lelkét is ápolni. A munkám során gyakran találkoztam demens, Alzheimer kórban szenvedő betegekkel is. Tapasztaltam, hogy ez az állapot mennyire megviseli a beteget és a családot is, emiatt sokszor kellett a hozzátartozóknak nehéz döntéseket hozni. Az élet úgy hozta, hogy a szűk családi körben is jelentkező betegség miatt, naponta találkoztam/találkozom az ápolás, gondozás nehézségeivel. Tudom, hogy mennyire magára hagyott, tanácstalan a gondozó. Nemcsak a beteg élettere szűkül be, hanem a gondozóé is.
Remek kezdeményezés volt a Alzheimer Café magyarországi megalapítása, és hogy mostantól Kaposváron az Irgalmasság Háza otthont és segítséget nyújt a rászoruló családoknak, ez külön öröm számomra!
Remélem hasznos tagja lehetek a közösségnek, és tudunk a mindennapi problémák megoldásához tanácsot, segítséget nyújtani a rászorulóknak.
Fehér Jánosné (Márta)
Segítő munkatárs, Alzheimer Café és Idősek Klubja
1986 óta dolgozok az idősgondozásban. 1994-től egészen a nyugdíjazásomig a dombóvári Egyesített Szociális Intézmény igazgatója voltam.
Élethivatásomnak tekintem az elesett embereknek nyújtott segítséget, törődést.
2002 óta szakmai vizsgaelnöki feladatokat látok el, és több éven keresztül oktattam a demencia gondozóképzésben. Az ország különböző pontjain vizsgáztattam a demencia gondozókat. Szakemberként, több éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem a demencia területén.
2004-ben a törvény adta lehetőséget kihasználva kialakítottuk az intézményben a demenciával élők részlegét. A szakmai programunk a demenciával élők egyéni szükségleteit vette figyelembe, célunk az életminőség biztosítása az élet legvégső határáig.
2016-tól két évig voltam a Zselic Katolikus Idősek Otthona szaktanácsadója, és a mai napig az „Életet az Éveknek” közhasznú alapítvány kuratóriumának elnöke vagyok.
Sinka Szilvia
Segítő munkatárs, Alzheimer Café és Idősek Klubja
2016-óta dolgozom a szociális szférában. Tapasztalatokat szereztem fogyatékkal élők bentlakó otthonában, házi segítségnyújtásban, otthoni betegápolásban. Jelenleg a Zselic Katolikus Idősek Otthonában vagyok nővér.
Kitanics Zsuzsanna
Segítő munkatárs, Alzheimer Café és Idősek Klubja
Kitanics Zsuzsanna c. r. alezredes vagyok, édesanya és rendőr.
Gépészmérnöki és műszaki tanári diplomám megszerzését követően 1996-ban szereltem fel a rendőrség hivatásos állományába. Közel 22 évig szülővárosomban, Dombóváron dolgoztam bűnügyesként, de rövidebb ideig szóvívői, bűnmegelőzési előadói illetve igazgatásrendészeti alosztályvezetői feladatokat is elláttam.
Proszonyák Ida
Körtánc oktató, Lélekgyógyító tánc; segítő munkatárs, Alzheimer Café és Idősek Klubja
Még középiskolás koromban döntöttem el, hogy segítő hivatást választok. Így is történt: a szegedi Egészségügyi Főiskolára jártam. Ezt követően csaknem két évtizedig védőnőként fiatal anyákat támogattam, hogy az anyaságban mind jobbá válhassanak.
Munkám során mindig nagyon közel álltak hozzám azok a családok, ahol nem csupán tanácsokra volt szükség, hanem egyéb segítségre is. Felerősödött bennem a szociális segítés iránti vágy. Ezért 1998-ban, az akkor megnyíló Borostyánvirág Anyaotthon vezetője lettem. Munkám újabb végzettséget kívánt. Így 40 évesen újra hallgató lettem, és évek alatt szociális munkás végzettséget szereztem a Pécsi Tudományegyetem Szekszárdi Főiskoláján.
Németh Adrienne
Auti-klub vezető
Több, mint 30 éve tevékenykedek gyógypedagógus-pszichopedagógusként a segítő szakma különböző területein.
A gyógypedagógiában napjainkban végbemenő paradigmaváltás képviselője vagyok: az ember, mint személy érinthetetlen lényégét hangsúlyozom. Eszerint a fogyatékossággal élő személyek teljes értékűek, teljes életet élhetnek, azonban ehhez társadalmi tudatformálásra, valamint sokoldalú, támogatott életvitel biztosítására van szükség.
Szakmai identitásomat nagymértékben meghatározza a hitem. Szeretnék eszköz lenni Isten kezében, s reményt vinni a reménytelennek tűnő helyzetekbe, miközben nekem is lehetőségem van megélni a csodákat.
Az Irgalmasság Házában szintén önkéntes társaimmal Auti-klubot szervezünk autizmussal élő fiataloknak. Ennek célja önmagunk és a világ
felfedezése, valamint a közösségépítés, mely a „ház falain kívül” is folytatódik, s beépül a mindennapokba, így lehetőség van megélni a kapcsolatokban rejlő SZERETETET.