Ahogy végignéztem az imaterem falán, és láttam azokat a szenteket, akik hittek Jézusnak és követték a Szentlélek vezetését – elindultak a meghívásuk mentén, és kibontották életükből azokat a talentumokat, amiket kaptak –, arra gondoltam, milyen jó, hogy én is itt lehetek most közöttük.
Ez az ünnep arra hív, hogy figyeljünk Jézusra, mit szeretne kibontani az életünkből, mit hallunk meg a Szentlélek szelíd hangjából, és mit tanulhatunk egymástól – elődeinktől és kortársainktól egyaránt. Ha körbenézünk, ma is találunk szenteket magunk körül: ott vannak a munkatársaink, a legjobb barátaink, a plébánosunk, a szüleink, vagy épp lelki és vér szerinti testvéreink között.
Ünnepeljük a szeretet győzelmét minden nap mindazokkal, akik már megtapasztalták, mit jelent Jézussal és a Szentlélekkel járni az úton. Hívjuk őket segítségül a nehéz helyzeteinkben, és vegyük észre a közbenjárásukat. Olyan sok segítőtársunk van! Lépjünk egyet feléjük, és adjunk hálát értük.
Ahol Jézus jelen van, hiszem, hogy békesség, gyógyulás és szabadulás vár ránk a közös imában. Mi pedig tucatnyian gyűltünk össze. Köszönöm mindazoknak, akik eljöttek együtt ünnepelni. Köszönet az imaóra vezetőinek, a zenészeknek és az énekeseknek, akik igent mondtak a szolgálatra.
„Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18, 19-20)
Szerző: Balogh Móni (Jubilate Imádság Háza)
Fotó: Kovács András Bernát