Az idei adventben szerettünk volna a Szent Fausztina Irgalmasság Háza önkénteseivel közösen készülni Jézus születésére. Ez az időszak azonban most nem csak Jézus eljövetelére való készületről, hanem a gyászról is szól a házban szolgálók életében, hiszen barátunk és kollégánk, Udvardy Marci elvesztése megrendítő és nehezen feldolgozható veszteség számunkra. Emiatt idén egy meghitt, zenés adventi szentségimádást tartottunk, hogy együtt élhessük meg az adventi várakozás misztériumát.
Az est bevezetéseként Guba Imre, az Irgalmasság Háza intézményvezetője az önkéntesek sokszor csendes, mégis rendkívül fontos szolgálatát az alábbi igeszakaszhoz hasonlította:
„Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad.” (Iz 55,10–11)
Hisszük, hogy minden szolgálat, amelyet valaki önzetlen szeretetből ajándékoz a másiknak, életet tud fakasztani és gyümölcsöt tud hozni.
A szentségimádás után Varga László püspök atya szólt a jelenlévőkhöz. Buzdításában az ima fontosságát emelte ki, és bátorított mindenkit, hogy Máriához hasonlóan maradjon mindig Jézus közelében.
Az est agapéval zárult, amely lehetőséget adott sok szép találkozásra és beszélgetésre. Szívmelengető volt így együtt lenni – hálásak vagyunk minden önkéntes szolgálatáért!
Szerző: Udvardyné Tóth Lilla
Fotó: Udvardyné Tóth Lilla