Soha ki nem alvó tűz

Ennek a rövid írásnak két célja van: hírt adni és egy kicsit elgondolkodtatni, amiért talán érdemes elolvasni a következő sorokat.

Lisieux-i Szent Teréz mondása szerint, ha a tűz és parázs kialvóban van, akkor dobni kell rá fát, az imádság fáját, Istennel való kapcsolatunk éltető tüzére. A lelkigyakorlatban Laci atya szüntelen imádságra hívott minket, hogy Istennel bensőséges kapcsolatunk alakuljon ki. Ez egy folyamatos munka, ahogy minden kapcsolat létrehozása, fenntartása, erősítése. De nem kell aggódni! Minden kapcsolat kétoldalú. Isten vár és keres minket, nekünk „csak” válaszolni kell erre a hívásra. A Szentlélek ott sóhajtozik szívünkben. De van, aki ez ellen dolgozik: a nagy szétszóró, a vádló, azaz a sátán. Három nagy fegyvere van. Szétszórja az ember napirendjét, idejét, hogy ne maradjon idő a látszólag haszon nélküli tevékenységre, az imára. Vádolja előttünk Istent, hogy nem is szeret minket, hiszen nem teljesítette egy számunkra fontos kívánságunkat. Vádol minket, hogy nem is tudunk jól imádkozni. Megkísért, hogy összemérjük magunkat másokkal, és ne az Istennel való kapcsolatra figyeljünk. De ahogy egy ismerősöm szokta mondani: „nem köll vele foglalkozni.”

Ha szenvedélyesen próbálja szeretni az ember Istent, teljes szívéből, lelkéből és erejéből, akkor egyetlen fegyver sem használ. Minden ima jó lehet, csak engedje meg Isten számára, hogy válaszolhasson. Így a lelkigyakorlaton is volt sok-sok dicsőítéssel egybekötött szentségimádás és csendes szentségimádás éjszaka és nappal, irgalmasság rózsafüzér, szentmise, közbenjáró ima. A gyümölcsöket pedig meg lehetett osztani kiscsoportos beszélgetésekben.

Számomra a sok-sok zenés dicsőítés lehetősége volt a felemelő, amivel társaimmal együtt bekapcsolódhattam a mennyben levő angyalok és szentek (családom elhunyt szentjeinek) dicsőítésébe. Laci atya előadása és tanúságtétele alapján megértettem a böjt igazi lényegét: egyfajta beismerése annak, hogy már nem tudok és nem tudunk semmit tenni, Isten jön, ő kezébe veszi a dolgokat. A böjt, a közösség böjtje megtisztítja a légkört, megszünteti a frontvonalakat az emberek között. Ahogy a Szentírásban Jézus mondja: „Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására.”

Az imával táplált tűz ragályos lesz, tovaharapózik másokra, mások is égni fognak a szeretet tüzében, a Szentlélek tüzében. Laci atya arra hívott minket, hogy tápláljuk a bennünk levő tüzet, kapcsolatunkat Istennel. Bármi módon is.

Szerző: Zsifkó Zoltán

Fotó: Kovács András Bernát, Kling Márk, Tihanyi Klára