
2026. február 13-án délelőtt dicsőítő szentségimádásra gyűltünk össze a Szent Fausztina Irgalmasság Házában. Az alkalmat egy félórás kérügmatikus evangelizáció vezette be, amelyben Csiszér László vezetésével az evangélium örömhíre hangzott el újra, tűzzel és erővel. Az alábbiakban az ő gondolatait foglaljuk össze.
Ez a „teljes öröm” nem csupán egy múló, felszínes jó érzés. Nem egy pillanatnyi lelkesedés, hanem teljesség. Ugyanaz a szó szerepel itt, amelyet a Szentírás a „legyetek tökéletesek” kifejezésnél használ: érett, beteljesedett, teljes. Isten nem félmegoldást kínál, hanem az öröm teljességét.
A másik mélyen megérintő ige Jézus szava volt: „Juhaim ismernek engem.” Jézus azt akarja, hogy megismerjük Őt. A dicsőítésünk alapja is ez: egyre jobban, egyre mélyebben megismerni Istent – hogy kicsoda Ő, milyen a szíve, milyen az Ő természete. Ez a megismerés azonban nem pusztán információ. Nem olyan, mint amikor elolvasunk egy cikket vagy meghallgatunk egy műsort. Ez a fajta ismeret az egész embert megragadja: az értelmünket, a gondolatainkat, az érzelmeinket, a testünket és a lelkünket – mindent, akik vagyunk.
Jézus továbbmegy, és azt mondja: „Ahogyan én ismerem az Atyát, és az Atya ismer engem…” – ebbe a mélységbe akar bennünket is bevonni. Szinte felfoghatatlan, hogy milyen mélységben ismeri egymást az Atya és a Fiú – és mégis, ebbe az ismeretközösségbe hív bennünket is. Ezért imádkoztunk és ezért dicsőítünk, hogy a szívünk egyre nyitottabb legyen erre, hogy az életünk fókusza valóban az legyen, hogy megismerjük Őt, és engedjük, hogy Ő tárja fel előttünk az arcát, szépségét és erejét.
A kérügma hirdetése közben különleges módon tapasztalható volt az Úr jelenléte. Újra és újra tüzet ad a Szentlélek, amikor kimondjuk az evangélium igazságát. Amikor szembesülünk a bűn drámájával, akkor értjük meg igazán, mit tett értünk a názáreti Jézus Krisztus. Sokszor azért nem tudjuk teljes erővel dicsőíteni Jézust, mert nem látjuk át a bűn pusztító erejét – azt a rombolást és tragédiát, amelyet az ember életébe hozott.
Amíg nem ismerjük fel a bűn drámáját és azt, hogy milyen reménytelen helyzetbe kerültünk, addig nem értjük meg a megváltás nagyságát sem. A zsoltáros is mondja (vö. Zsolt 49), hogy az ember nem tudja önmagát megváltani. Nem csupán egy problémával állunk szemben, hanem egy olyan helyzettel, amelyre emberileg nincs megoldás.
És ebbe a reménytelen állapotba lép be Jézus, aki új szívet kínál. Az alkalom végén egyszerű imádsággal fordultunk hozzá: „Jézus, töltsd be a szívemet!” Engedtük, hogy elhozza gyógyító és szabadító erejét, hogy megerősítsen bennünket, és erőt adjon ahhoz, hogy minden nap Őt kövessük, az Ő útjain járjunk.
A következő ilyen szentségimádás és kérügmatikus tanítás 2026. március 27-én 17:30-tól 19:00-ig lesz. Gyertek és dicsőítsünk együtt!
Szerző: Csiszér László
Fotó: Kovács András Bernát









