A tavalyi bevezető év után Laci atya szeptember 9-én megkezdte előadássorozatát a Szentlélek gyümölcseiről.
Változás a tavalyi évhez képest, hogy az elmélkedés, buzdítás és dicsőítés után kiscsoportos lehetőséget is szerettünk volna biztosítani mindazoknak, akik szívesen beszélgetnek a Lélek gyümölcseiről.
Az elmélkedésben a szeretet négy nagy területét jártuk körbe: Isten mindent megelőző, irgalmas szeretetét és a mi iránta való szeretetünket, a felebaráti szeretetet, az ellenségszeretetet és az önszeretetet.
Kimeríthetetlen témák egyenként, de ami a legnagyobb alázatra hív, az Isten felénk irányuló, kiérdemelhetetlen, mindent megelőző, megelőlegező szeretete.
Számomra Henri Nouwen egyik legmeghatározóbb könyve A tékozló fiú története, melyben a szerző a hasonló című Rembrandt-képen keresztül írja le felismeréseit a Szentírásból ismert történetről. Bennem az egész könyv a mai napig dolgozik, főleg az az egy mondat, ami elmondja, hogy lehetünk az életünk során mi is a tékozló, vagy az otthon maradott fiú, de az életünk végén Isten meghív bennünket, hogy apává váljunk.
Gyönyörű meghívás: elengedni mindent, amire az életünkben már nincs szükségünk, és megengedni Istennek, hogy formálja a szívünket az Ő szíve szerint…
Ezek most az én gondolataim voltak. Varga László megyéspüspök atya elmélkedését hallgassátok meg a Jubilate YouTube-csatornáján, és aki szeretne az útján velünk haladni a Lélek gyümölcseivel, a Meghívtál zenekar dicsőítésével – na, őket nagy szeretettel várjuk havonta a második kedden 17.30-ra, a Szent Fausztina Irgalmasság Háza nagytermébe.
„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5, 22–23)
Szerző: Balogh Móni (Jubilate Imádság Háza)
Fotó: Kovács András Bernát