Két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a kaposvári Szent Fausztina Irgalmasság Háza. E jeles nap és a névadó közelgő névnapja alkalmából vártunk mindenkit, hogy ünnepeljen velünk. Ünnepi díszbe öltöztettük az Irgalmasság Házát és a szívünket is. Szerettük volna megmutatni, hogy az irgalom a hétköznapokban is valósággá válhat, ha Jézus szavait követjük: „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” Ehhez elég, ha Teréz anya gondolata nyomán kis dolgokat teszünk nagy szeretettel. Sokszor elég egy mosoly, egy kedves szó, egy süti vagy egy lufi. Ahogy egy hozzánk betérő fogalmazott: „Kaphatok egy kék lufit? Ez olyan sok emléket hoz elő bennem!”
Az utca emberét megszólítva azt tapasztaltuk, hogy oly sok ember rohan. Valóban, egy felgyorsult világban élünk, de ez tényleg akadálya kell, hogy legyen a találkozásoknak, az egymásra figyelésnek? Nagy örömet jelentett számunkra, hogy volt olyan járókelő, aki délelőtt futott a dolgára, de később visszatért, és elidőzött nálunk. A beszélgetés során kiderült, hogy évek óta itt él a közelben, de a városba költözése óta nem találja a helyét. Az Irgalmasság Házában rátalált az imateremre, ahol elcsendesülve tudott imádkozni. Másoknak a Fausztina Kávézó különleges forró csokija vagy éppen egy frissítő masszázs jelentett felüdülést. Volt olyan is, aki a mozdulatimában vagy éppen a művészetterápiás alkotás folyamatában tudott egy kicsit lelassulni, önmagára és a Teremtőjére figyelni.
Ünnepünk felemelő pillanata volt, amikor Szigetiné Hornung Krisztina osztotta meg az Isteni irgalmasság című mozaikkép alkotásának mozzanatait. Mennyi kitartó munka, mennyi ima, mennyi felajánlott és megküzdött nehézség kísérte a kép születését! Azt mesélte, hogy sok hónapon át a garázsában térdelve kitartott abban, amire Isten meghívta. Az eredmény gyönyörű és megérintő lett — ahogy a mi küzdelmeink gyümölcse is az lehet, ha azokat Istenben gyökerezve, a Szentlélek vezetésével, hűségesen éljük meg.
Hálásak vagyunk mindenkinek, aki bármilyen módon részese volt az Irgalmasság Háza elindulásának, vagy most segíti a ház életét! Ahogy hálásak vagyunk a hozzánk betérőknek is, akik reményeink szerint itt mindig megtapasztalhatják: „Fontos vagy!”
Szerző: Udvardyné Tóth Lilla
Fotó: Kovács András Bernát